kis állat kölykök

Igazi sikertörténet annak a négy gólyafiókának a világra jövetele, amit már a látogatók is láthatnak a Fővárosi Állat- és Növénykert

Madármentés az állatkertben

A sérült madarak mentésének több évtizedes hagyományai vannak a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Az országban itt mentik a legtöbb madarat, természetesen szoros együttműködésben a nemzeti parkokkal, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel (MME). Tavaly több mint hatszáz madarat vittek a mentőhelyre, többségüket segítő szándékú emberek. A leggyakoribb mentett madárfajok a fehér gólya, a feketerigó, a molnárfecske és a vörös vércse; a behozott madarak között 83 faj egyedeit találjuk meg, amelyek többsége természetvédelmi oltalom alatt áll. A sérült állatoknál a szárny csöves csontjainak törése, a mérgezés és az áramütés számít gyakori problémának, de rajtuk kívül elárvult fiókákról is gondoskodnak a szakemberek. Az állatkert a madarak mellett egyes védett kisemlősök, sünök és denevérek mentésével is foglalkozik.

A mentett, ám szabadon nem engedhető gólyákat az állatkerti Szavannakifuóban helyezik el. Ez sok látogató számára furcsa lehet, hiszen a legtöbb magyar ember szemében a gólyák a falusi, kisvárosi táj jellegzetes állatai. A téli időszakot viszont Afrikában töltik, ahol a szavannákon, antilopok, gazellák és zsiráfok társaságában is előfordulnak.

Szavannakifutójában. A szülőpár ugyanis sérült, törött szárnyú madárként került be az állatkert madármentő állomására még tavaly nyáron. Bár az állatkerti állatorvosok természetesen kezelték a madarakat, a sérülés jellege miatt a teljesen nem gyógyultak meg. Az állatok életben maradtak ugyan, mi több, jó általános egészségi állapotúak, ám emberi segítség nélkül a természetben nem tudnának megélni. Éppen ezért helyezték el őket a városligeti intézmény Szavannakifutójában több más fajtársukkal együtt.
 
A két madár már Bálint napján párba állt, így akkoriban sok kelepelést lehetett hallani az állatkertben. A két madár fészket is kiválasztott azok közül, amelyeket a gondozók számukra előkészítettek. Természetesen kissé átrendezték a saját igényüknek megfelelően. Áprilisban már tojások fehérlettek a fészekben, május első napjaiban pedig ki is keltek a fiókák. A négy apróságot kezdetben persze csak a gondozók láthatták, mostanra azonban már elég nagyok és sokat mozognak a fészekben ahhoz, hogy a közönség is megfigyelesse őket.

A két állat megmentése így teljes sikerrel zárult, mégha nem lehetséges is újra röpképes állapotba hozni őket. Az állatkerti munkatársak segítsége nyomán szárnyaszegetten is teljes életet élhetnek, fiókáik pedig felnövekedve, csatlakozhatnak a szabad természetben élő fajtársaik közé.

A fehér gólya (Ciconia ciconia) Magyarországon fokozottan védett faj, eszmei értéke 100 000 forint. Márciustól októberig rendszeresen előfordul a Kárpát-medencében, egyes állatok alkalmanként át is telelhetnek. Magyarországi állományát 4800–5600 fészkelő párra becsülik. Fészkét gallyakból építi magas, nehezen megközelíthető helyekre. Emberi települések környékén – amint az közismert – szívesen épít fészket a kéményekre, háztetőkre, villanyoszlopok tetejére. Egy-egy fészekalj általában 3-6 tojásból áll, a fiókák 29-30 napos költési idő elteltével kelnek ki.

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat